A Timothy Green szerintem azért különleges film, mert hihetetlen szelíd végig - semmi harsány durvaság, semmi még újabb megbotránkoztató határátlépés, ami amúgy jellemző Walt Disney-re (remek példa a fikaevés témájának elhelyezése a Jégvarázsban). Szelíd jelenetek, szelíd szereplők, szelíd zene tündöklő őszi színek közepette. És bár nem nagy filozófia az egész, de el van csepegtetve benne pár csodás gondolat.
Minél többet gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy a létező legszebb szülői fogadalom, amit csak tenni lehet: "Most már csak új hibákat fogunk elkövetni! Teljesen újakat!"
A "Soha többé nem követek el hibát!" nyilvánvalóan nonszensz, és mint ilyen eleve értelmetlen is. De azt elhatározni, hogy amit eddig elkövettem, amiről kiderült, hogy hibáztam, amiről pontosan tudom, hogy nagy hiba volt, azt nem akarom soha többé megtenni, ez valami, ennek van értelme. Az új hibák ígérete egyrészt a tudatosság győzelme, az a remény, hogy igenis képesek vagyunk tanulni a hibáinkból, és képesek vagyunk megváltozni, hogy a régi hibákat nem ismételjük újra és újra. Másrészt pedig az egész fogadalom valóságos és élhető marad azáltal, hogy tisztában vagyunk esendőségünkkel, hogy a hibátlanság még messze elérhetetlen.
Az élet minden területén szép lehet ez a fogadalom. De azt hiszem tényleg szülőként a legfontosabb kimondani ezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése