[Nagycsütörtök]
János álmában
kutya volt. Mindenki más
is. Rengetegen.
Fenn a várban a
gazdák vacsoráztak. Pár
morzsa hullt alá.
"Ő" osztotta szét
a morzsát, így mindegyik
kutya jóllakott.
[Nagypéntek]
János álmában
akáciaág volt. Nem fájt,
ahogy levágták.
Királyok saját
tükrük előtt csodálták
koronáikat.
János megpróbált
magasztosan szép lenni
az "Ő" homlokán.
[Nagyszombat]
János álmában
szürke csontból faragott
dobókocka volt.
Pohos királyok
milliók halálával
játszottak. János
inkább elgurult
a sarokba, sötétbe,
meg ne találják.
[Húsvétvasárnap]
János álmában
hernyó volt. A vánszorgó
három nőt nézte.
Hirtelen báb lett,
amikor visszasiettek.
Futó férfiak,
kérdések, remény,
már fehér pillangóként
együtt szállt velük.
[Húsvéthétfő]
János álmában
önmaga volt. Látta a
rügyező tavaszt,
de Patmoszt még a
szürke köd borította,
morajlásokkal.
Fojtogatták a
preapokaliptikus
szorongásai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése